Filmklubszov.hu blog

"És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap." (Mózes első könyve a teremtésről; ford.: Károli Gáspár)

Mit tennél, ha hazaérkezve a napi munkából azt látnád, hogy már hazaérkeztél és éppen jóízűen vacsorázol? Ha a saját feleséged nem hinné el, hogy Te valóban Te vagy? Ha nem lehetnél biztos önmagad azonosságában, ha klónoztak volna és az a "másik" ki akarná sajátítani az énedet és az életedet? Kárhoztatnád a Teremtőt? Menekülnél magadtól?

A probléma nem új, csak a technológia. A klónozás ma divattéma a bulvársajtóban, égető kérdés a tudományban és már-már megoldhatatlan probláma az etika számára. De már az Amphytrion című dráma különböző korokban készült változataiban (Plautus, Moliére, Kleist) előkerül a helyzet. Az istenek a földre szállnak és felveszik Amphytrion és szolgálója alakját. A szolgáló megfutamodna, Amphytrion azonban felveszi velük a küzdelmet. Ezt teszi Adam Gibson is (Arnold Schwartzenegger), aki ebben a filmben most a modern Amphytrion. Keresni kezdi az okokat: miért éppen ő? És a tetteseket.

Bővebben: A 6. napon
 

Ő itt az arc. Van kérdés?
- szól a film szlogenje, és a hangütés olyan vészjósló, hogy egyből le kell szögeznünk, nincs több kérdésünk. De a szereplőgárdára tekintve sincs, hiszen Samuel L. Jackson a Jackie Brown óta egyértelműen kultikus figura.

Egy srác, Walter Wade (Christian Dale) kinyír egy másikat, aki történetesen fekete. John Shaft (Samuel L. Jackson) tartóztatja le érte. Walter azonban szabadlábra kerül és megszökik az Egyesült Államokból. Két év bujkálás után ismét előkerül, de Shaft vár rá, elkapja, és megint rács mögé teszi. Egy vagyonos apa gyermekét azonban nem olyan könnyű börtönben tartani, az apa óvadékot tesz le, és Walter ismét szabad. És nemcsak, hogy szabad, de most ő vadászik Shaft-re. Akárcsak a zsaru két korrupt kollégája valamint egy dominikai drogdíler. Úgy látszik, mindenki Shaft bőrére pályázik.

Bővebben: Shaft
 

Az orkesztika művelőjének szépséget, egészséget és jó közérzetet biztosít. Több mint tánc, több mint testmozgás, több mint divat.

Az orkesztika az emberi test természetes felépítésén és mozgásán alapuló, a szellem szabad működése által vezérelt mozdulat- és viselkedésrendszer, amelyet - Isadora Duncan modern táncirányzatának és Raymond Duncan természetes felfogású életvitelének szellemében - Dr. Dienes Valéria fejlesztett tovább és foglalt össze. Életművének három fő célja - mint a kiegyensúlyozott élet előfeltételei - a test harmóniája, a szellem szabadsága és a lélek békéje volt.

A 20. századtól kezdődően a művészeti területek mindegyikén két irányzat volt kialakulóban: a klasszikus és a modern. Mindez a táncművészetek terén is így történt, s a mozdulatművészet elnevezés is ekkoriban kezdett elterjedni. Az orkesztika-mozgalom elindítójának az amerikai származású, de Párizsban élő világhírű táncművész, Isadora Duncan munkássága tekinthető tulajdonképpen

Bővebben: Orkesztika, a mozdulat művészete
 

A szerelmi gyönyör triásza több ezer asszonyt ajándékozott meg az eksztázis élményével. Játékaik mítosszá váltak. Kik voltak ők és mit tudtak a szexről?


Giacomo Casanova

A híresen jó szerető 1725-1798 között élt. Velencében született, mely azóta is őrzi emlékét. Kiváló művéltsége, előkelő megjelenése révén nagyon korán bejutott az elsőrangú, arisztokrata velencei körökbe.
Előbb jogtudományokkal foglalkozott, majd papi (!) pályára lépett. Szerelmi kalandjai miatt azonban nemsokára börtönbe került, a szemináriumból pedig kicsapták. Ekkor elhagyta Velencét: Nápolyba, majd onnan Rómába ment. Rómában Aquaviva bíboros álláshoz juttatta, de itt sem bírt fékezhetetlen vágyaival, s elvesztette munkáját. Innen kezdve élte a kalandorok felemás, hol boldog, gyönyörrel teli, hol sanyarú életét.

Bővebben: A gyönyör mesterei: Casanova, Don Juan, Sade márki
 

Ki van itt?

Oldalainkat 2 vendég és 0 tag böngészi

stat
Ön itt van:   Főoldal