Filmklubszov.hu blog

Végre egy film a hazai mozikban, ami a könnyed szórakoztatás és a dráma határát súrolja, finoman egyensúlyoz a két műfaj között. S akik nem ülnének be egy nagyon komoly művész filmre, azok nem is sejtik, hogy ezúttal nem ússzák meg és gondolatokkal, érzelmekkel távoznak a film végén. Elsősorban ki kell emelnem, hogy rendkívül érzékeny színészi alakításokat láthatunk. Szerencsére ebben a filmben Shirley MacLaine visszatornázza magát a remek színészek sorába, hiszen legutóbbi mozijában a "Földre szállt boszorkányban" siralmas volt. Kellett neki ez a szerep, hogy, ha nem is készít újabb hollywoodi álomfilmet, legalább a közönség úgy emlékezzen rá, azért letett valamit az asztalra idősebb korában is. Cameron Diaz is komolyabb vizekre evezett, s bizonyított, hogy nem csak bugyuta vígjátékokban, s Charlie egyik angyalaként, és más akciónőként látható a vásznon.

Bővebben: Egy cipőben
 

Az ötnapos Verzió4 emberi jogi dokumentumfilm-fesztivál leglátogatottabb darabja bombayi hidzsrákról, transzvesztitákról szól. A főszereplő mégis inkább egy fotós, Anita Khemka, aki elindul felderíteni ezt a szubkultúrát. A német Thomas Wartmann első mozivászonra szánt dokumentumfilmjében egy meseszép nő faggat három mesei "nőt" - legalábbis grammatikai értelemben. A hidzsra szó ugyanis a hindiben - és az angolban is - nőnemű.

Három esettanulmányból áll a film: egy középosztálybeli tánctanár, aki büszke a szexuális identitására, mégis titkolja azt a szülei előtt; egy otthonról elmenekült tizennyolcéves, aki még hisz a szerelem megváltó erejében, és egy lecsúszott alkoholista, aki már nem. A leghangsúlyosabb szereplő mégis Anita Khemka, egy riporterként fellépő fotóművész, akinek a felderítőútját követi a kamera.

Bővebben: A harmadik nem: a hidzsrák Indiában
 

Szeretem az elszállt agyú szerzőket. Némely elképzelt történet égbekiáltó őrültsége vonzó lehet magával ragadó kiszámíthatatlanságával és eredetiségével, még akkor is, ha látjuk a kusza történetvezetés monumentális hibalehetőségeit. A Next nem más, mint Philip K. Dick limuzinjának csomagtartójából kirángatott, alaposan átdolgozott fantazmagória. A film utáni konzekvencia: előre látni az időben nem is olyan jó buli.

A történet Dick: Az aranyember című novelláján alapul, melyben egy mutánsoktól hemzsegő világról olvashatunk, ahol a kormány (a civilek nagy egyetértésével) írtja a különös képességű alakokat. Az ötvenes években nagy divatja volt a mutánsokról szóló történeteknek, s már akkor is megfigyelhető volt az a tendencia, hogy pozitív hősként ábrázolták a tűzdobáló, átlátszó vagy akár jéggé váló embereket.

Bővebben: Next - A holnap a múlté
 

A pszichológia és a fiziológia tudománya közt, habár gyakran vállvetve kellene együtt dolgozniuk, a kooperáció máig sem zökkenőmentes, részben amiatt, mert az utóbbi meglehetősen szkeptikus az előbbit illetően, és az előbbi, megfelelő propaganda kifejtése híján és időnkénti nevetséges módszertani tévedései miatt, máig sem tudta kivívni az "igazi természettudományok" elismerését. Habár a pszichológia eredményei segítségére lehetnének az orvostudománynak és a fiziológiának is, e kapcsolat még csak most van kiépülő-félben.

Pedig a lélekelemzés tudománya nem is olyan újsütetű, mint azt a medicina véli. Egy anekdota szerint Freud, arra a kérdésre, hogy honnan vette megfigyeléseit, széttárta karját, és annyit mondott: "Hát kérem, nagy íróktól tanultam", (természetesen főként hisztériás középosztálybeli nőkből álló pacientúrája is nagyban segítségére volt).

Bővebben: A pszichológia rehabilitációja
 

Az orkesztika művelőjének szépséget, egészséget és jó közérzetet biztosít. Több mint tánc, több mint testmozgás, több mint divat.

Az orkesztika az emberi test természetes felépítésén és mozgásán alapuló, a szellem szabad működése által vezérelt mozdulat- és viselkedésrendszer, amelyet - Isadora Duncan modern táncirányzatának és Raymond Duncan természetes felfogású életvitelének szellemében - Dr. Dienes Valéria fejlesztett tovább és foglalt össze. Életművének három fő célja - mint a kiegyensúlyozott élet előfeltételei - a test harmóniája, a szellem szabadsága és a lélek békéje volt.

A 20. századtól kezdődően a művészeti területek mindegyikén két irányzat volt kialakulóban: a klasszikus és a modern. Mindez a táncművészetek terén is így történt, s a mozdulatművészet elnevezés is ekkoriban kezdett elterjedni. Az orkesztika-mozgalom elindítójának az amerikai származású, de Párizsban élő világhírű táncművész, Isadora Duncan munkássága tekinthető tulajdonképpen

Bővebben: Orkesztika, a mozdulat művészete
 

A szerelmi gyönyör triásza több ezer asszonyt ajándékozott meg az eksztázis élményével. Játékaik mítosszá váltak. Kik voltak ők és mit tudtak a szexről?


Giacomo Casanova

A híresen jó szerető 1725-1798 között élt. Velencében született, mely azóta is őrzi emlékét. Kiváló művéltsége, előkelő megjelenése révén nagyon korán bejutott az elsőrangú, arisztokrata velencei körökbe.
Előbb jogtudományokkal foglalkozott, majd papi (!) pályára lépett. Szerelmi kalandjai miatt azonban nemsokára börtönbe került, a szemináriumból pedig kicsapták. Ekkor elhagyta Velencét: Nápolyba, majd onnan Rómába ment. Rómában Aquaviva bíboros álláshoz juttatta, de itt sem bírt fékezhetetlen vágyaival, s elvesztette munkáját. Innen kezdve élte a kalandorok felemás, hol boldog, gyönyörrel teli, hol sanyarú életét.

Bővebben: A gyönyör mesterei: Casanova, Don Juan, Sade márki
 

"És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap." (Mózes első könyve a teremtésről; ford.: Károli Gáspár)

Mit tennél, ha hazaérkezve a napi munkából azt látnád, hogy már hazaérkeztél és éppen jóízűen vacsorázol? Ha a saját feleséged nem hinné el, hogy Te valóban Te vagy? Ha nem lehetnél biztos önmagad azonosságában, ha klónoztak volna és az a "másik" ki akarná sajátítani az énedet és az életedet? Kárhoztatnád a Teremtőt? Menekülnél magadtól?

A probléma nem új, csak a technológia. A klónozás ma divattéma a bulvársajtóban, égető kérdés a tudományban és már-már megoldhatatlan probláma az etika számára. De már az Amphytrion című dráma különböző korokban készült változataiban (Plautus, Moliére, Kleist) előkerül a helyzet. Az istenek a földre szállnak és felveszik Amphytrion és szolgálója alakját. A szolgáló megfutamodna, Amphytrion azonban felveszi velük a küzdelmet. Ezt teszi Adam Gibson is (Arnold Schwartzenegger), aki ebben a filmben most a modern Amphytrion. Keresni kezdi az okokat: miért éppen ő? És a tetteseket.

Bővebben: A 6. napon
 

Ő itt az arc. Van kérdés?
- szól a film szlogenje, és a hangütés olyan vészjósló, hogy egyből le kell szögeznünk, nincs több kérdésünk. De a szereplőgárdára tekintve sincs, hiszen Samuel L. Jackson a Jackie Brown óta egyértelműen kultikus figura.

Egy srác, Walter Wade (Christian Dale) kinyír egy másikat, aki történetesen fekete. John Shaft (Samuel L. Jackson) tartóztatja le érte. Walter azonban szabadlábra kerül és megszökik az Egyesült Államokból. Két év bujkálás után ismét előkerül, de Shaft vár rá, elkapja, és megint rács mögé teszi. Egy vagyonos apa gyermekét azonban nem olyan könnyű börtönben tartani, az apa óvadékot tesz le, és Walter ismét szabad. És nemcsak, hogy szabad, de most ő vadászik Shaft-re. Akárcsak a zsaru két korrupt kollégája valamint egy dominikai drogdíler. Úgy látszik, mindenki Shaft bőrére pályázik.

Bővebben: Shaft
 

Ki van itt?

Oldalainkat 3 vendég és 0 tag böngészi

stat
Ön itt van:   Főoldal